Mostanság néztem meg a privát rocktörténet Pokolgép és Ossian részeit. Ahogy a profilomban is írtam, vélek felfedezni a 80as évek és a jelenkor között párhuzamokat (legalábbis a szamárlétrát illetőleg) Furcsa érzés belegondolni abba, hogy azok a dolgok, amik nem is annyira régen akadályokat tartogattak megkeserítve az akkori metal zenészek előrejutását, olyan hangulatot és összefogást (tele szép emlékekkel) generáltak, amelyek nélkül ezen  zenekaroknak a neve nem olyan színben pompázna, ahogyan most. Elgondolkoztam, hogy a sikertörténetük pont az eléjük görgetett akadályokban rejlik. Borzasztóan nehéz körülmények között sikerült eljutniuk A-ból B-be! Mégis csak irigyelni lehet őket. Hogy miért? Példának okáért ott van a zenekar, ahol játszom. Tisztában vagyok vele, hogy nem leszünk képesek korszakalkotó dolgot véghezvinni. Ezt az említett zenekarok (és persze még sokat kihagytam) már megtették. Mi már csak továbbvinni tudunk. De azt úgy kell megpróbálnunk, hogy azok, akik letették az alapköveket, jó szívvel hallgassák és nézzék, amit művelünk. A telekommunikáció és a műanyag világ még több akadályt hozott magával, mint amennyit segítene. Ettől függetlenül nem mondom azt, hogy kihalt a metal zene. Mert amíg vannak elkötelezett rajongók, addig lesznek koncertre látogatók, régi időkből fennmaradt ikonok és No Name bandák is akik próbálják visszaadni amit ők csinálnak. Én biztos megpróbálom!
Amen!

Magyar Zenész Bázis

Válaszoljon erre

A Zenészbázis Kártya birtokosai több, mint 1000 elfogadóhelyen használhatják kártyájukat országszerte! Hol tudod használni? Üzemanyagtöltő állomásokon, élelmiszerboltokban, éttermekben stb...folytatás

  

© 2019   Created by Operator.   Működteti:

Profilkártyák  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek