Hiánypótló kutatás készült a magyarországi zeneipar jelenlegi helyzetéről, gazdasági súlyáról, a jövőjét meghatározó kihívásokról és lehetőségekről. A ​tanulmány , mely előkészítésében a Magyar Zenészbázis Egyesület és online közösség is részt vett, elsősorban a zenei oktatás fejlesztésében és a vidéki élőzene fejlesztésében látja a jövő zálogát. 

Nem zenélünk eleget, elegen
Európai összehasonlításban Magyarországon rendkívül kevesen zenélnek és énekelnek aktívan. Ezzel a meglepő felütéssel szólítja meg az olvasót a Zeneipari Jelentés, amely a szórakoztatóiparnak azt az ágát vizsgálja, amelyik könnyűzenét szerez, vesz fel, ad ki, közvetít vagy állít színpadra. Egy aktívabban zenélő kör pedig többször járna koncertre és általában is jobban értékelné a zenei produkciókat - állapítja meg a jelentés az európai adatok, tapasztalatok alapján. Magyarországon 727 ezer főt kellene visszacsábítani az élőzenei helyszínekre ahhoz, hogy az európai átlagot elérje a koncertlátogatók aránya. 

Miből élnek az alkotók?
A hangfelvétel-bevételek visszaesésével egyértelműen az élőzenei jövedelemág vette át a vezető szerepet a zenei élet finanszírozásában; a könnyűzenész jövedelmeknek például hazánkban 63%-a érkezik fellépti díjakból. Ezért a tanulmány szerint elengedhetetlen volna az élőzene jelenlegi jogi környezetének áttekintése a teljes iparág bevonásával. Különösen az áfa-kulcsot, a zenészekre vonatkozó egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási problémák kezelését, illetve a hazai szórakozóhelyek, vendéglátóhelyek munka- és rendezvénybiztonsági szabályainak megfelelőségét és egyszerűségét kellene vizsgálni. 

A jelenlegi helyzetben a hangfelvétel-piac még éppen csak elmozdult a mélypontról a digitális értékesítések régóta várt megindulásával: 2013-ban mintegy 16,6 millió dal került fizikai hordozón, és 1,1 millió digitális formátumban a vásárlókhoz. Mind a digitális eladások aránya, mind az értékesítés volumene rendkívül messze van még azonban a fejlett piacokra jellemző értékektől. 

Mindezek miatt Magyarországon a zenei jogkezelőktől - Artisjus, EJI, MAHASZ - származó bevételeknek kiemelkedő szerepe van mind a szerzőknél, mind az előadóknál és a kiadóknál. Fontos, hogy a közös jogkezelés és az ebből származó jövedelmek sikeres fenntartását, lehetőség szerint további növelését is minden eszközzel segítsék mind az iparági, mind az állami szereplők. ( Mi viszont annak is örülnénk, ha nem csak a bevételt igyekeznék növelni, hanem a felosztás méltányosságának gyakorlatát is erősítenék. )

Mit mutat a jelentés?
A Zeneipari Jelentés az első kísérletet a piaci alapon működő magyar szórakoztató zene közönségének, keresletének és kínálatának a keletkező jövedelmek áramlása, a hozzáadott érték, a befektetések és a foglalkoztatási hatás rétegei szerinti bemutatására és értékelésére. A magyar zeneipar amerikai és európai példák szerint, azokkal összevethető szerkezetben, regionális kitekintéssel kerül bemutatásra. 

A jelentés felveti a legfontosabb kérdéseket, pontos adatok segítségével ábrázolja a kialakult helyzetet, vizsgálja a trendeket, folyamatokat, és felvázolja a jövő lehetséges irányait, megoldásait. 

A teljes jelentés, valamint az ebből készült rövidebb, a legfontosabb összefüggéseket és következtetéseket bemutató összefoglaló egyaránt letölthető a www.zeneipar.info oldalról.

forrás: ProArt

Magyar Zenész Bázis

Hozzászólás

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Magyar Zenész Bázis –nak.

Csatlakozzon a(z) Magyar Zenész Bázis hálózathoz

A Zenészbázis Kártya birtokosai több, mint 1000 elfogadóhelyen használhatják kártyájukat országszerte! Hol tudod használni? Üzemanyagtöltő állomásokon, élelmiszerboltokban, éttermekben stb...folytatás

  

© 2018   Created by Operator.   Működteti:

Profilkártyák  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek